Statisztika

“Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok”

Ha valamit, akkor ezt nem szabad. A mérési és átfutási idők meghatározásánál majd az ebből való következtetéseknél fontos meghatározni, hogy milyen módon mérünk egy-egy folyamatot, folyamatlépést. Az átlag egy jó alap, csak tisztában kell vele lenni, hogy magában nem sokat ér. Ugyanúgy, mint ahogy az átmérő mérés is akkor az igazi, ha mellé adsz egy köralak információt. Ha teheted a móduszt mindenképp használd.

Adatok beszerzése

Több megoldást is sikerült kipróbálni, érdekes eredmények születnek belőle, különösen, ha sikerül összevetni az eredményeket.

Mindenki saját magát figyeli és leírja, mikor mi történik. A munkanap fényképezés szép és jó, de rengeteg időt el tud venni és utána még a kiértékelés nincs sehol.

Sokkal jobb egy külsős szemlélő, aki írja és jegyzeteli a történéseket. Amire figyelni kell, ha nem ért a folyamathoz a megfigyelő, akkor nagy félreértéseket tud okozni. Az első napi megfigyelést úgy ahogy van ki is lehet különben dobni, mert nincs sok értelme. A maradék 2 – 3 nap eredményeit kell kiértékelni. Közben egy spagetti diagrammot is rajzoltass a megfigyelővel. Ha kijön 3-5-10km / műszakos táv, akkor nagy baj van, mert ez 1-3 óra sétálást jelent munkavégzés helyett. Ez majdnem olyan, mint az Ono-kör, csak itt követni kell a megfigyelt folyamatban résztvevőt.

A harmadik egy rendes mérésigénylő program használata, ahol az adatokat látod élőben is akár. Itt az a hátulütő, hogy ha nem kezelik megfelelően, akkor szintén fals adatokat kaphatsz. Persze, ha egy független résztvevő (termelés) adja az adatok egy részét, akkor ez sokat javít a megbízhatóságon.

Természetesen a legjobb, ha mind a három módszert valamilyen szinten használod.

Kimenetek

Innen lehet bonyolítani. ABC táblázatok összeállítása, méréstípusok, mérési igények, mérendőparaméterek gyakoriságai. Amik kihozzák, hogy melyik gépből van kevés, melyik a szinte felesleges. A részletek tengerébe bele lehet veszni. Itt se feledd, hogy néha lépj hátra, hogy az egész képet lásd.

Kijönnek ráadásul a műszakok, kollégák közti eltérések. Van, aki az egyik folyamatban jobb, van, aki egy másikban. Ki érdemel jutalmat, kinél kell oktatás és kinél letolás. (CMM gépeken szokott lenni egy potméter a sebességállításra és az egyik műszakban ez mindig véletlen 50%-ra állt.)

Eredmények

Ez nagyon változatos. A saját tapasztalatokat tudom csak elmondani (itt is).

A mérőszoba átrendezése. A darab beérkezéséhez közel rakni azokat a készülékeket, amikkel sokat, vagy minden meg kell vizsgálni. Egy vegyifülke, CMM pont kiesik ezekből a mozgatásokból. Ha teheted akkor kerekes asztalokat szerezz be, amiket le lehet talpalni (rezgések miatt).

Folyamatba szervezni a készülékeket, mérőgépeket. A gyakorisági sor szinte ugyan ezt az eredményt adja. Viszont ha a mérőszobában több folyamat is van, mint például sor támogató mérés, kalibrálás, szerszámmérés, reklamációs ellenmérések, termékaudit mérések stb.. akkor változhat a sorrend és esetleg több mérősor is kialakítható.

Mozgási irány meghatározása. Az anyagáramlás csak egy irányba menjen, nincs visszafelé áramlás, mert az csak galibát okoz. U alak, zárt kör kialakítás segíti ezt a megoldást. Egy darabos anyagáramlás, nem kell halmozni a mérésre váró darabokat a gépeknél. A mérés után az egység menjen tovább. Ezért nem is kell több helyet megengedni ennek.

Mérések lekezelése: Egy kolléga vigye végig a darabot minden mérésen vagy minden mérőgépnél, mérőgép csoportnál legyen egy-egy fix ember? Ezt nagyon nehéz eldönteni, mert mind a kettő dolog mellett sok előny és hátrány felhozható. Viszont a döntés után ezt tartani kell.

Priós mérések kezelése. Alap eset, hogy mindenki eldob mindent és a priós méréssel foglalkozik. A gond, hogy a félbehagyott mérések generálhatnak egy következő hasonló hullámot. Erre azt találtuk ki, hogy az aktuális mérést / mérési folyamatot befejezzük és csak utána jön az elsőbbséget élvező termék.
Ezt segíti, ha két FIFO sort lehet kialakítani a mérőszobánál. Az elsőbe mennek a normál mérések és az érkezés sorrendjében történik a mérés. A másik sor csak a priós termékeknek van. Ha ott van darab, akkor azzal kell foglalkozni. Kipróbáltuk és ezt találtuk a legjobb megoldásnak. A normál mérések is haladtak és a sürgős is szépen beforgott ezek közé.

Amire nincs közvetlen ráhatás

A mérendő darabok hullámokban szoktak érkezni. A műszak és a szünetek elején, valamint az állandóan összeforgó gépátállítások során.

Talán a gépbeállítások összehangolása az egyszerűbb. A gépbeállítókat és a gyártástervezőket is piszkálják az átállítási idő miatt. Nekik is érdekük, hogy ezek ne egyszerre történjenek. Viszont ehhez egy megbeszélést kell tartani egy bemutatóval egybekötve a mérőszobán. A vezetőjüket hívd meg, mert neki lesz a legnagyobb ráhatása erre.

A másikra, ha van egy sikeres, mindenki által elfogadott gyakorlatod, szólj, mert nagyon érdekel! A legnagyobb siker az volt, hogy pár sornál ½ órás eltolással lehetett csak hozni, egy egyszerű órarend alapján. A másik, hogy a sor is kapott pár mérőgépet és maguknak kellett megérni pár paramétert.

Előnyök, hátrányok mindre felsorolható, de ezt az adott gyár határozza meg.