A fejlesztéshez kell egy rendszer. Az autóiparban a lean visz mindent, mert a japánok (Toyota) lekörözött vele mindenkit. Egyszerűen alkalmazták, amit az USA tudósai kitaláltak, kiszámoltak. Nekünk is van ilyen rendszerünk, a JPÉ (józan paraszti ész), csak nem rendszerben használjuk.
Nem kezdem el fejtegetni, hogy milyen eszközök vannak és mit hogy kell használni, csak párat kiemelek, amik nekem nagy segítségemre voltak. Nem feltétlen találod meg ezeket a lean könyvekben, de nélküle nem megy.
A lenti fejezetekben ezekről lesz szó.
,A legfontosabb a Toyota 14 pontjából a legelső, ezt a legnehezebb elfogadni, mert nem most fog segíteni, sőt lehet (biztos, hogy több munkád lesz), hogy még lassítani is fogja a folyamatokat.
Tervezz hosszútávra!
Minden döntésedet erre vezesd vissza, nem egyszerű, nem is megy mindig, de törekedni kell erre.
Ez a legnehezebb. Tervezhetsz bármit, ha nem kapsz rá keretet. A gazdasági vezetőt jó tájékoztatni, hogy miket szeretnél. Lehet, hogy most nem, de a következő gazdasági évre lesz rá keret… vagy ígéret. Sok fejlesztés megy saját erőből, csak a folyamatok optimalizálása képes 30-50%-ot hozni Ehhez persze minden könyv olyan példát hoz, ami (ma már) teljesen egyértelmű.
Bevonás
Akiket érint a fejlesztés, azokat vond be a folyamatba. Ne a kihagyásukkal próbálj fejleszteni, mert az nem lesz sikeres. Ötlete, igénye mindenkinek van. Könnyebb elfogadni egy olyan dolgot, amiről előre lehet tudni, sőt ha még alakítani is lehet az egészen, akkor még jobb az elfogadás és hatékonyabb lehet minden.
Legyél benne a folyamatban
Messziről, kevés adatból nem lehet jó fejlesztést végigvinni. Menj oda, nézd meg személyesen, de ne csak egy pillantásból.
Fejlesztések után kértem keretet gépekre, mert szerintem már technikai fejlesztésre lenne szükség. Napi 1100-1400 lemért darab jött ki a mérőszobáról, ami még a viszonylag homogén termék paletta mellett is rengeteg. Itt már érdemes automatizálni.
Küldtek egy fejlesztőt (egy titánt… ), hogy majd felméri és az alapján döntenek. Közölte, hogy az a terv, hogy egy hónapon keresztül megfigyeli az adott mérőszobát és abból fogunk kitalálni valamit. Ennek örültem, mert az biztos, hogy jó lesz. Később közölte, hogy más területe is figyelni kell neki, ezért csak 2 hetet lesz nálam, de azt végig egyben. Még ez is jó lett volna, de a vége azért meglepett. 2 (kettő) órát volt a mérőszobában, amiből 20 + 10 perc kaja és pihenő idő volt. Ráadásul a reggeli nagy roham után ült be, egy olyan napon, amikor minden átállás csak délután és este volt. Szerinted milyen jelentést adott le és mit kaptunk fejlesztés címszó alatt? Ezen a főnököm se tudott már javítani. 🙁
Lépj hátra egyet
A területi vakság nem segít. Hiába vagy a legjobb a méréstechnikában, a logikában, nem látod a hibákat, mert elmerülsz a saját folyamataidban.
Nekem is ezt kellett tenni. Addig nem ment, amíg a mérést, az embereket, a technikát láttam. Ráadásul minden könyv, csak prés és szereldei mintákat hozott, egy esetben forgácsolást, de ott nem tudott meggyőzni a minőségről.
Annyira felhúztam magam, hogy kitaláltam, hogy adagoló gépnek nézek (ilyen folyamat nem volt a gyárban) minden mérőgépet….és működött. Megtörtént a hátralépés. Ebből született a szivárvány gyár lean-oktató játékom. Mondjuk ez a név mostanában erős mögöttes 🙂 tartalmat is kapott. Ezt kellett minden mérőszobásnak végig nyomni. Majd Jani (a főnököm, mondjuk rá a vezetőm szó illik) elintézett egy bemutatót egy konferencián.
Az a látvány, amikor öltönyben nyakkendőben, kiskosztümben lévő vezetők üvöltöznek egymással a játék első körében – az valami hihetetlen volt. Az utolsó körben pedig a néma csönd és döbbenet, hogy ott az 50%-os javulás. Ez mindig jött, minden kör alatt, persze az első kör maga a káosz volt (egy régi megszokott mérőszoba).
Statisztika
Csak elegendő adattal és ezek elemzésével tudsz egy irányt meghatározni.
Erre külön kitérek, de a fentiekből azért látszik, hogy két óra vagy két hét adata nagyon eltérő.
Dönts lassan, vezesd be gyorsan
A kapkodás nem jó, de azt se felejtsd el, hogy jobb most 80%, mint soha a 100%. Egy határidő legyen, amikor meg kell tenni a bevezetést. Ide illik a SMART cél kifejezés.
Amikor két mérőszobát összevontunk, hogy a szinergiát létrehozzuk, kihasználjuk. Előtte volt sok számolás, tervezés, egyeztetés. Megmondtam a dátumot mérőszobáknak, termelésnek, hogy ekkor ez lesz. Nem hitték el. Pár óra alatt átpakoltunk, a műszak felétől már teljes kapacitáson ment a mérés. Persze voltak apró dolgok, fennakadások amiket meg kellett oldani, de működött. A délutános műszakot át kellett küldeni az új helyre, mert bent csodálkoztak.
Most már tudom, hogy sokkal erősebben kellett volna alkalmazni a bevonást, az információk átadását, akár plakátokkal is.
Egy állandó a változás!
Nincs soha vége ennek. Változnak a körülmények, a gyártás, a technológia, az emberek. Lehet, hogy pár dolog pont az ellenkezője lesz pár év múlva, mint amit kitaláltál. Ez egy ilyen játék, fogadd el és élvezd!
A fentieket persze én sem tartottam be mindig, követtem el hibákat, amik remélhetőleg nem voltak nagyok. Visszajelzések alapján erre van esély, de ki tudja.
